A projektterület jellemzése
A Mezőföld az Alföld dunántúli része, amely a Duna és a Sió folyók között, 100-180 m magasságban fekszik, eredetileg sztyeppe volt, ma már kiváló minőségű mezőgazdasági terület. A tájat intenzív művelésű földek és kiterjedt gyepterületek alkotják, talaját a közeli patakok hordaléka és a homok befolyásolja. Az őshonos ökoszisztémák a homokos sztyeppéktől a nedves rétekig és az enyves égerrel (Alnus glutinosa) borított ártéri erdőkig terjednek.
Az állatvilág gazdag endemikus és veszélyeztetett fajokban, mint például az orrszarvú szöcske (Acrida hungarica) vagy a tigrislepke (Ammobiota festival). A Szenes-legelő Natura 2000 terület a Mezőföld déli részén található, a terület legnagyobb szomszédos gyepmozaikjának része.
Slideshow:
Célkitűzés
A projekt céljai a következők voltak: a lehető legjobb gyepgazdálkodási módszerek feltárása és tesztelése; a gyepgazdálkodás ökológiai és gazdasági fenntarthatóságának biztosítása; és a gazdálkodási információk hozzáférhetőségének biztosítása a szakemberek számára.
Tevékenységek
A Mezőföld déli részén az általános agrár-környezetvédelmi gyepgazdálkodási rendszer a legelterjedtebb, melynek követelményei meglehetősen egyszerűek, pl.:
- a legeltetési sűrűség 0,2-1 állategység/ha közötti legyen;
-
nem megengedett a vegyszeres gyomirtás, trágyázás, öntözés;
-
a téli takarmányozáshoz megengedett a szénakaszálás;
-
az éves tisztítóvágást ősszel kell elvégezni, ezt követően a szénát október 31-ig kell eltávolítani a földről;
-
a kaszálás időpontját be kell jelenteni az illetékes hatóságnak.
A Mezőség déli részének 2178 hektáros védett gyepterületéből ezt a rendszert néhány tíz gazdálkodó, mindössze 294 hektáron alkalmazza. Ennek oka a források elégtelensége: sok más gazdálkodó is pályázott, de a források hiánya miatt elutasították őket.
A déli Mezőség egy kis területén, 110 hektár gyepterületen, egy valamivel szigorúbb követelményeket támasztó rendszert működtet a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Ennek további követelményei a következők:
-
tarlóhántás, gyepszellőztetés tilos;
-
10% kaszálatlan területet kell hagyni;
-
madárbarát kaszálási módszerek;
-
madárriasztó lánc használata kaszáláskor;
-
bála eltávolítása 1 hónapon belül;
-
felszíni vizek lecsapolása tilos;
-
1. kaszálás időpontja június 15. után;
-
talált madárfészkekről jelentés a nemzeti park igazgatóságnak (NPI);
-
a kaszálás időpontjáról és helyéről jelentés a NPI-nak;
-
csak nappali gépi munka engedélyezett;
-
elektromos kerítés csak a NPI engedélyével telepíthető.
Ezeket a követelményeket a földön fészkelő madarak (például a haris, a fülesbagoly és a hamvas rétihéja) fészkelő- és táplálkozóhelyeinek, valamint a védett növényfajok élőhelyének fenntartása érdekében határozták meg. Mivel ez a rendszer összetettebb, nem túl népszerű az itteni gazdálkodók körében.
A Szenes legelő volt a LIFE 05 NAT/HU/000117 "Élőhelykezelés a pannon gyepeken Magyarországon" című projekt mintaterülete, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2006 és 2010 között magyar nemzeti parkokkal partnerségben folytatott. A projekt egyik célja egy kifinomultabb, a különböző helyszíneken alkalmazható és nyomon követhető rendszer kidolgozása volt - ezek egyike volt a Szenes-legelő Natura 2000 terület. A rendszer jobban igazodik a biológiai sokféleség igényeihez - ezt az alábbi elemekkel valósították meg:
- A homokos dombokat a cikta nevű őshonos juhfajtával legeltették, visszaállítva egy régi hagyományos gyakorlatot.
- A nagyobb hozamú legelőket egy traktor által húzott kaszálóval tartották karban, amelynek elejére egy keretet erősítettek, amelyről láncok lógtak le, és nagy zajt csapott, hogy az állatoknak, például a fészkelő madaraknak vagy a kis rágcsálóknak nagyobb esélyük legyen a menekülésre. A magas természeti értékű területeken (MTÉT) használt kaszáló szélessége soha nem haladhatja meg a 3 métert. Kísérletek szerint ezen állatok túlélési aránya egy adott területen így 2-3-szorosára nőhet.
- A nem őshonos és más domináns gyomok terjedésének megakadályozása érdekében a felhagyott gyepterületek regenerálódását őshonos növények magjainak vetésével, rendszeres kaszálással és kifinomult legeltetési módszerrel fokozták. Ezek többletköltséget jelentenének a gazdálkodók számára, ezért kompenzációra van szükség.
Az eredmények terjesztése érdekében, valamint azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára a MTÉT-eken, számos érdekegyeztető fórumot tartottak, információs oszlopokat helyeztek el a helyszínen, és brosúrákat készítettek a LIFE projektből.
Potenciális hatások/előnyök
A rendszeres biomonitoring vizsgálatok a program szerves részét képezték, valamint 5 éven keresztül a szukcesszió minden fázisában botanikai felméréseket végeztek. Ez azt mutatta, hogy a legeltetés és a kaszálás a gyep sokkal könnyebb regenerálódását eredményezi: a legeltetett és kaszált parcellákon volt a legmagasabb a növénytakaró, a legalacsonyabb alomréteg-mélység mellett. A tapasztalatok alapján a kaszálást évente egyszer, július és augusztus között kell elvégezni, ez a leginkább előnyös a biológiai sokféleség és a gazdálkodók szénatermés iránti igénye szempontjából. A biomonitoring adatok és megfigyelések alapján a területen a mormota és az európai jelentőségű növények populációi megmaradtak.
Egy másik pozitív szempont volt a juhászok teljes munkaidős foglalkoztatása a Life projekt során - egy olyan szakma, amely a kedvezőtlen körülmények és az alacsony életszínvonal miatt, amit a szakma nyújt, szinte megszűnt Magyarországon.
Bár maga a projekt 2010-ben lezárult, a Duna-Dráva Nemzeti Park folytatja a LIFE projekt során megkezdett, a MTÉT-eken a természetvédelem fontosságára irányuló figyelemfelkeltő tevékenységeket, valamint az érintett területek rendszeres biomonitorozását. A Nemzeti Park azóta is alkalmazza a projekt során kidolgozott gyakorlatokat az általa kezelt területen.
Az eredmény átvihetősége
Olyan kicsi és olcsó találmányok, mint a fűnyírót vontató traktor elejére szerelt láncos keret, sokat segíthetnek a gyepek állatvilágának jelentős részének megmentésében. Ezek mindennapi gyakorlatba való átültetéséhez szükség van a jó példák, legjobb gyakorlatok összegyűjtésére és közzétételére, valamint egy olyan aktív hálózatra, amelynek segítségével ezek könnyebben elterjedhetnek az agrár-környezetvédelmi programokban részt vevő gazdálkodók körében.
Fontos, hogy megfelelő tanácsadó szolgálat álljon rendelkezésre, amely megosztja a gazdálkodókkal a természeti értékekkel kapcsolatos információkat, megérteti velük a természeti folyamatokat, és segít nekik a természetvédelemhez hozzájáruló legjobb gyakorlatok megvalósításában, sok esetben költségmentesen vagy nagyon alacsony költséggel. Az érintettek kezdettől fogva történő bevonása a gazdálkodási tervek elkészítésébe fontos hozzájárulást jelenthet a gazdálkodók tudatosságának növeléséhez a természet szükségleteivel kapcsolatban, valamint segíthet a természetvédelmi szakembereknek a gazdálkodók igényeinek jobb megismerésében.
Tanulságok
Fő következtetés az, hogy a magas természeti értékű gyepterületek ökoszisztémái összetettek, védelmüket csak egyedi és jól megtervezett programokkal lehet biztosítani, amelyek tervezése során alapvető fontosságú a gazdák bevonása. Fontos továbbá, hogy megfelelő tanácsadó szolgálat álljon rendelkezésre.
Finanszírozás
1 082 426 EUR volt a projekt teljes költségvetése, amelynek 61,6%-át, 666 774 EUR-t az Európai Unió LIFE programja biztosított.
Kapcsolattartók
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - https://www.mme.hu/