Esőkertek Kecskeméten

A projekt terület jellemzése:

Az alábbi mintaterületeken alakítottunk ki esőkerteket:

1. Gyakori elöntés által érintett családi ház tetőfelületéről érkező csapadékvíz kezelésére 12 nm udvari és 8 nm közterületi esőkert létesítése. 

2. Közterületi vonalas létesítmény (200 m új útburkolat) csapadékvíz kezelésére beton gyeprácsos árok rendszer helyett nagyobb méretű és jobb minőségű zöldfelületet biztosító esőkertek létesítése. 

3. Társasházi épület, melynek fala a csapadéktól rendszeresen felázott, és az épület rossz víz szigetelése miatt folyamatos penészedést okozott a földszinti lakásokban. A társasház tetejéről érkező csapadékvíz kezelésére 120 nm esőkert létrehozása egy alulhasznosított közparkban.

Célkitűzés

Célunk  az esőkertek létrehozásával a városi villámárvizek problémájának kezelése, amellyel egyben enyhíteni tudjuk az időszakos csapadékhiányból adódó zöldfelület fenntartási nehézségeket. Az egyes mintaterületeken megvalósult fejlesztések az alábbi célokat szolgálják: elöntéses problémák enyhítése / megszüntetése; kárenyhítés / -megelőzés; szélsőségek hatásának csökkentése / nagy intenzitás lassítása a létrehozásra kerülő vízfelvevő, tároló közeg révén; fenntartható vízkörforgás és talajvíz utánpótlás biztosítása elvezetés helyett; csapadékvíz hasznosítása; egyenletesebb vízellátás a növényzetnek; helyben tisztítás; öntözési igény mérséklése; növények vitalitásának, ellenálló képességének javítása; egyszerű fenntartás; zöldhulladék hasznosítás, rendszerben tartás; CO2 megkötés.

Finanszírozás

A fejlesztések 50% önkormányzati, 50% civil / lakossági finanszírozással valósultak meg.

Potenciális hatások/előnyök

Az esőkertek a megcélzott konkrét csapadékvíz kezelési probléma megoldásán túl is számtalan előnyt, pozitív hatást eredményeztek:

1. Költséghatékonyság: ár-érték arányban olcsóbb, mint a csapadékelvezető csatorna, helyben keletkező anyagok kerülhetnek felhasználására, csökkennek a fenntartási, karbantartási költségek.

2. Esztétika: betonozott árok helyett tetszetős, szerethető zöldfelületek, rendezettebb közterületek jönnek létre, melyek az ingatlanok értékét is növelik. Már kisebb csapadékmennyiség után is látványos, nagyarányú zöldtömeg növekedés figyelhető meg. 

3. Biodiverzitás: változatos élőhelyek, biológiai sokféleség megteremtésének lehetősége, védelme, javuló talajminőség.

4. Klímaadaptáció: helyi klímaszabályozás, párologtatás, hűtés, levegőminőség javítás, hőmérséklet szabályozás, javuló vízháztartás.

5. Közösségépítés: nagyobb figyelem a környezetre, lakossági igény a csapadék megtartásra. A fenntartási munkálatok önszerveződően közösségi eseménnyé váltak, a közösség összetartása erősödött. Az esőkertekkel kapcsolatos beszámolóinkat számos média felületen láthatóvá tudtunk tenni, ezzel szolgálva a szemléletformálást, társadalmasítást.

Tevékenységek

Többféle esőkert építési módszert próbáltunk ki előzetesen. Közterületeken a Seattle városban kifejlesztett módszer adaptálást kezdtük meg helyi viszonyokra, mert ezzel a módszerrel tudtuk a leghatékonyabban kezelni a nagy mennyiségű csapadékot, a legkisebb ráfordítással. A Neumann János Egyetem kertészeti karán tesztelésre került többféle talajkeverék melyel a helyi talajok vízáteresztő és vízmegtartó képességét vizsgáltuk. A legjobbnak ítélt megoldás került alkalmazásra a mintaterületeken. A megvalósítás lépései, általános jelleggel:

1. Mélyedés kialakítása

2. Mélyedés visszatöltése speciális talajkeverékkel

3. Növénybeültetés, mulcsolás

Az eredmény átvihetősége

Szinte valamennyi településen szükséges a csapadék nagyarányú helyben tartása, melyre az esőkertek kiváló megoldást jelenthetnek. A területi adottságoknak megfelelően a helyszínre szabott egyedi tervezésre van szükség ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabban tudjuk az esőkertek helyét, méretét, mélységét, növényzetét meghatározni. Az esőkertek építéséhez szükséges alapanyagok minden területen rendelkezésre állnak.

Tanulságok

A sikeres megvalósítás feltételei:

1. Az érintett terület teljes vízgyűjtőjét vizsgálni kell, ahonnan érkezhet víz, erre kell méretezni.

2. Felső ponttól érdemes kezdeni a tervezést, lépésről lépésre, akár több kisebb esőkert létesítésével.

3. A technológia megismertetése, oktatása tervezőkkel, kivitelezőkkel

4. Megfelelő módszerű esőkert kiválasztása.

5. Közösségek bevonása, tervezésbe, kivitelezésbe, fenntartási feladatokba.

Tervezői csapat

Pásztor Zsófia Kertész, Tájépítész, Permakultúra tervező, Arborista. Esőkert szakértő, Washington állam esőkert szabványának szerzője, és egy 400 oldalas Esőkertekről szóló szakkönyv társszerzője. Szakértelmének köszönhetően segítségével tanuljuk az esőkertek építését és a módszer helyi viszonyokra igazítását. 

Dr. Hoyk Edit geográfus, egyetemi docens, NJE Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar

Győri András Kecskemét Megyei Jogú Város Főkertésze

Máté Zita Tájépítész Gerlice u. tájépítészeti tervének készítője

Farkas Barta Kata Projekt irányítási és bonyolítási feladatok, esőkert tervezés

ÉKISZ Kft. Gépi földmunka

PCB Project Kft. Alvállalkozói kivitelezés, esőkert építés Gerlice utca

Farkas Barta Kata, +36203617653

esokert@gmail.com

Díjak

Zöld Kecskemét klímabarát lakossági szemléletformáló ötletpályázat